A siker gyönyörű helyekre repített el. Bill Dobbinssal fotóztál Death Valley-ben, dolgoztál a Mr Olympia Weekend-en, teleltél Lappföldön. Melyik élmény jelentett a legtöbbet?

A Mr. Olympia óriási élményt jelentett, testközelből láttam a versenyt és a versenyzőket. Ám ha az átélt élményeket veszem számba, akkor semmi sem pipálhatja le Finnországot. Imádom a telet, az állatokat, a természetet és a sportot. Lappföldön mindháromból jutott. Jól éreztem magam és minden napra más programot szerveztek: rénszarvasszán és kutyaszán túrát, havon motorozás, big footozás, befagyott tóban lékmerülés a finnszauna után. Szóval mindent kipróbáltunk, amit csak lehetett és ez felejthetetlen!

Az eddigi interjúink során többször említették a lányok, hogy a legnagyobb vetélytársnak tartanak. Te kit tartasz igazi ellenfélnek a hazai mezőnyben?
Jelenleg Czine Szilvit tartom erős ellenfélnek, jó felépítése van és szép lány. Kicsit hasonlóan atletikus, mint én.

Az egyik Képes Sport fotózásodat több mint 50ezren töltötték le. Jó kis rekord! Áruld el az igazat, most ördög vagy angyal vagy?
Komolyan ennyien látták? Nem gondoltam volna. Egy kicsit mindkettő vagyok, nyilván helyzettől függ. Ha kell, ártatlan bárányka vagyok, de ki tud belőlem bújni a kisördög, persze csak a jó értelemben! Mivel elég karakán személyiség vagyok, az ördög áll közelebb hozzám úgy érzem.

Háromszor nyerted meg Tímea Majorova versenyét, negyedszerre második lettél. Nagyon komolyan felkészültél, de a zsűri túl izmosnak talált. Sokan úgy tartják, hogy azért, mert nőt igazán női edző tud felkészíteni. Te hogy látod ezt?
Ez nem feltétlenül igaz. Nekem soha nem volt női edzőm, igaz sok férfi nem úgy ismeri a női testet, ahogy kell. Az edzők, akik elindítottak a testépítés útján, azok férfiak, de igazán a párom segített a legtöbbet nekem. Az évek során viszont látom és kiismertem annyira a testem, hogy magamat készítettem fel mindenféle segítség nélkül. A tömegnövelést, az edzést, és a diétát is én tervezem meg. Nem éreztem magam túl izmosnak, úgy gondoltam, hogy minden évben fejlődnöm kell az előzőhöz képest, különben mi értelme lenne a versenyzésnek? A legfelkészültebb versenyző akartam lenni. Ennyi.

Eddigi legsikeresebb szezonod közepén járunk, begyűjtöttél egy IBFF világbajnoki aranyat Szlovéniában, hogy élted meg?
Életem első nemzetközi versenye a modellek között. Már rég szerettem volna világbajnoki címet szerezni, még futó korom óta. A futásban ugyan nem, de a fitnessben végre sikerült! Eddig ugyanis nem volt fitness modell kategória világbajnokságon és nem szerettem volna feljebb menni egy kategóriát, csak hogy mehessek világbajnokságra. Szeretnék nőiesen sportos maradni.

A VB-n érezted, hogy most végre sikerülhet? Melyek a rövid és középtávú terveid?
Minden versenyre magabiztosan megyek, különben el sem indulnék. De ez előtt a verseny előtt nagyon izgultam, melegítettem, hogy a legjobb formámat mutassam. A többi magyar pedig nyugtatgatott, hogy ne izguljak, nekem van a legtöbb esélyem. Volt bennem egy kis félsz, mert nem terveztem be eredetileg ezt a versenyt, így még nem tudtam teljesen leszálkásodni arra a napra. Idén még két világbajnokság van tervben, az IFBB és a WABBA VB. Remélem, a kettő közül legalább még egyet megnyerek. Minél hosszabb a diéta, annál jobb formát hozhatok a versenyen. Jövőre pedig megpróbálom az Arnold Classic-ot és ha lesz vele egy felkészülési időben más nemzetközi verseny is, akkor természetesen ott is indulni fogok.

Akadnak pasik körülötted, Jancsi, Igor…? Mit jelentenek ők neked?
Az élettársam Jancsi, lassan 6 éve. Nagyon jól összeillünk, ugyanúgy gondolkodunk, ugyanolyan az érdeklődési körünk (kivéve, hogy ő nem szeret varrni) és nagyon jól megértjük egymást. Szerintem ez a hosszú kapcsolat lényege és az, hogy szeretjük egymást. Igor az én kis drága kutyám, ő egy szálkásszőrű tacskó keverék. Mindig velem van, nagyon jól nevelt, egész életében póráz nélkül közlekedett. Igorka egy sportos kutyus, mert imád futni velem. Nélküle nem lenne teljes az életem! Zafír pedig az anyukája, Igor legjobb barátja is egyben, ő fajtiszta drótszőrű tacskó.

Úgy tudom, édesapád Devecser polgármestere és borzasztóan nehéz időszaka van, így vele együtt a családnak sem lehet könnyű. A családodat érintette a vörösiszap katasztrófa?
Igen, eredetileg devecseri származású vagyok és pont otthon voltam, amikor a katasztrófa történt. Hazautaztam a polgármesteri választásokra, mert apukám indult polgármesterjelöltként, és az iszap másnap délben jött. Nem hittem a szememnek, amikor kinéztem az ablakomon, hogy mit látok. El sem tudtam képzelni, hogy honnan jöhetett ez a piros folyam. Mindenki kiabált, hogy meneküljünk, mentsük az autónkat! Emberek menekültek az iszapból nyakig vörösen, segítségért rimánkodtak a szomszédok az ablakból. Szörnyű sokkoló élmény, ha rá gondolok, beleborzongok. Szerencsére a mi lakásunk egy domb közepén van, így az iszap pont a lakásunknál állt meg, csak az udvarba ment be. Miután kitakarítottuk a kocsinkat - amit az ülésig elöntött az iszap - 2 napig segítettem a kutyák mentésében. Hazavittem, megfürdettem és megetettem szegény kiskutyákat. Volt egy drága, akinek annyira megégett a mancsa, hogy nem tudott lábra állni! Édesapám pont jókor lett polgármester! Szegény megpróbál mindent megtenni Devecserért, még erején felül is. Aggódom érte, hogy túlhajszolja magát, mert neki a munka mindig az első!

Debrecen vagy Budapest?
Jelenleg Debrecenben lakunk a párommal, de imádom Budapestet és titkon remélem, hogy egyszer felköltözünk.

Szereted a mangalica húst?
Apukám mangalicákat tenyésztett, így sokat ettünk. Ha ő készítette el, akkor megettem, de nem tartozik a kedvenceim közé. Valamint sajnálom a kicsi disznókat, akikről kevesen tudják, hogy mennyire okosak. Így nem eszem disznóhúst évek óta.

Mire vágysz, ha vége lesz a diétának?
Szénhidrátra! Nagyon sok szénhidrátra! Ki vagyok éhezve rá, így szinte mindegy mi lesz az. Talán leginkább egy pomodoro mozzarellás Vapiánós tagliatellére vágyom.

Kik segítettek a felkészülésben?
Egyedül készültem, de persze a legnagyobb lelki támogatást a páromtól kaptam és Kathi Béla is támaszt nyújtott a nehéz napokon. Ezúton köszönöm a Scitec támogatását!

Buranits Ildikó
Fotó: Csák István, Ódor Zsolt © www.csakisti.hu