A köznyelvben bokának nevezett testrészt szakszerűen felső ugróízületnek hívjuk és a lábszárcsontok, valamint az ugrócsont találkozásával jön létre. Alatta helyezkedik el az alsó ugróízület, majd a lábtő, a lábközép és végül az ujjak ízületei, csontjai. Legtöbbször a felső ugróízület és környezete sérül.

A bokaízületi szalagok szakadása gyakorta alakul ki sportsérülések kapcsán. Nemritkán elég egy apró, rossz mozdulat, hogy a szalag megsérüljön. Különösen a külső bokaszalag sérülése gyakori.

A rándulás, szalagszakadás, ficam vagy törés mindig valamilyen túlfeszítéses erőhatásra jön létre. Ha csak rándulásról van szó, az ízületi tok és a szalagok csupán megnyúlnak (meghúzódnak), de nem szakadnak el. Szakadás esetén annak mértékétől függ, hogy részleges vagy teljes sérülésről beszélünk.
A külső boka területén három különböző szalagot találunk, amelyek az ízületi stabilitásért felelnek. Sérülések esetén gyakori az elülső és a középső szalag érintettsége. A hátsó szalag az anatómiai helyzeténél fogva kevésbé veszélyeztetett. Leggyakoribb a külső bokaszalag érintettsége, a belső „delta” szalagé ritkább. Ficamnál olyan durva károsító hatás jön létre, hogy a csontvégek elhagyják a kiszakadt ízületi tokot - eredeti helyüket - és külső segítség nélkül, ebben az úgynevezett rugalmasan rögzített helyzetben maradnak. Törésnél értelemszerűen a csontok sérülnek, de ez is kombinálódhat szalagszakadással. Törhet a külső, a belső, sőt egyszerre mindkét boka. A sarokcsont és a láb többi csontjainak törése viszonylag kisebb számban, de szintén előfordul.
Különösen veszélyeztetett helyzetet teremt egy csökkent reakcióképességű, fáradt izomzat, szintúgy, mint a rossz koordinációs képességű izmok.

A sérüléskor a boka belső és külső oldalán erős fájdalom és duzzanat lép fel. A vizsgálat során tipikus nyomási fájdalom található a boka külső oldalán. Egy-két nap elteltével vérömleny jelenik meg. Komplett szakadásnál előfordul, hogy a fájdalom relatív gyorsan eltűnik, ami miatt gyakran alábecsülik a sérülést.
A terápiát tekintve elmondhatjuk, hogy napjainkban - ellentétben a korábbi kezelési trenddel - mindinkább a konzervatív (operáció nélkül) kezelések kerülnek előtérbe. Elsőként gipsszel, majd néhány nap elteltével speciális ortézissel (sín) látják el a sérültet. Bizonyos esetekben természetesen szóba jön az operációs megoldás.
A gyógytorna utókezelés nagy szerepet játszik a bokaízület stabilizálásában, amit a járó- és koordinációs tréningekkel, izomerősítéssel érhetünk el. Az ízület általában hét-nyolc hét elteltével a sport szempontjából is újra teljesen terhelhető. Nagyon fontos, hogy a szokásos terhelés előtt a beteg gyógytorna-kezelésben részesüljön. Ezeknek a feladata a mozgás helyreállítása, az izmok megerősítése, az egyensúly és a reakcióidő javítása.

Az izmok erősítése fokozatos kell, hogy legyen, kezdetben ülve:

1. Lábfejek egymás mellett, párhuzamosan. Sarokemelés, terhelés a nagylábujj alatt. Utána lábfej emelés, sarokra gördülés.
2. Lábujjakkal bekarmolni, lábfejet közben felemelni, sarok marad lent.
3. Keresztbe tett lábbal, sérült láb fölül, bokakörzés lassan mindkét irányba.

Álló helyzetben:

1. Lábujjhegyre „felemelkedés”, térdek nyújtva.
2. Sarokra gördülés, lábfejek párhuzamosan fel, popsi nem megy hátra közben. Eleinte kapaszkodás mellett, csak fel és le, később apró lépésekkel haladva: sarkon járás, lábujjhegyen járás.
3. Mindkét láb párhuzamosan lábujjhegyen, sérültlábat térdben behajlítani, közben a másik lábbal nyújtva nagyot hátralépni, majd vissza. Folyamatosan többször, egymás után lábcsere nélkül.
4. Terpeszállás, lábfejek párhuzamosan. Behajlítani a sérült oldalon a térdet előre felé, testsúlyt rávinni, majd ezen az oldalon sarokemeléseket végezni.
5. Egy zsámoly (lehet a lépcső széle is) szélére lépni a sérült lábbal, másik lábat a talaj felé közelíteni úgy, hogy közben a sérült oldalon a térdet behajlítjuk (érinteni, de nem letenni) és vissza (lépcsőről lelépni és vissza). Folyamatosan, többször. Nehezítés, ha a sérült láb lábujjhegyen van végig, de ez már csak profiknak.

Ha valakinek könnyen megrándul a bokája, akkor érdemes bokarögzítőt használnia az újabb sérülések megelőzésére. A cipőbe helyezett segédeszközök, melyek stabilizálják a lábfejet és a bokát, ugyanezt a célt szolgálják.

MGA